MozaikMarcipán az aznapi ágyasnak

2018. január 1., hétfő
 
Marcipán az aznapi ágyasnak

A karácsonyi ünnepek elmúltával véget ért a nagy édességevések, ezen belül is a csokoládézás időszaka. Vigaszként íme a csokoládé története, néhány különleges történettel.

 

 

 

 

 

A maják fizetőeszközként és isteni eledelként tekintettek rá, míg az európai patikusok a gyógyszerek keserű ízének enyhítésére használták a kakaóbabokat. A csokoládé szépen lassan elindult hódítóútjára Európában is: a fejedelmi gyűlésekről hamar a kedveseknek szánt díszdobozokba került, manapság pedig karácsonykor is szívesen ajándékozunk finom csokoládéválogatásokat szeretteinknek.


A maja korban a kakaó luxuscikk volt: magas rangú vezetők temetésén ajánlották fel ajándékként. A becses kakaószemekből még sírjaikba is helyeztek. 100 kakaóbabért rabszolgát, 12-ért nőt, 6-ért kecskét, míg 4-ért tyúkot lehetett vásárolni. A fizetőeszközként szolgáló kakaószemek egyházi szereppel is bírtak: isteni eledelként kezelték, az oltárra helyezték őket és áldást osztottak vele.

Kolumbusz és Cortez felfedezőútjai révén a kakaóbab először az európai kikötővárosokba érkezett meg, majd a királyi és fejedelmi családok keresztházasságaival folyamatosan elterjedt a kontinens belsejében is. Először Velencében, Rómában, Párizsban és Londonban alapítottak csokoládéivókat.

A beérkezett kakaószemekkel kezdetben nem tudott mit kezdeni az európai ízlés, papoknak adták azokat kísérletezésre. Eleinte a patikusok alkalmazták a gyógyszer okozta keserű íz enyhítésére, kedélyjavításra és a legyengült szervezet fitten tartására. Ezt követően meleg vízben oldották fel, mézzel és nádcukorral elegyítették – így indult hódítóútjára és alakult ki az európai ízlésnek megfelelő forró csokoládéfogyasztási kultúra.

Pár évtized alatt számos csokoládéfajta jelent meg az európai piacon. A Csokoládé Múzeum vezetője elmondta, a pralinét csemegének szánták és Plessis-Praslin herceg regensburgi fejedelmi gyűlésére készült először. Hozzátette, a trüffelt a kakaó, a kakaóvaj és a tejszín összefőzésével készítették, komoly precíziós eljárás utána kakaóba vagy olajosmagvakba mártották. A bonbonok alatt az első időkben még cukorkát értettek. A bonbonban a mandulát égetett cukorba forgatták, majd a korpuszt finom krémekkel töltötték meg. A millenniumi kiállításkor több mint 100 kis cukrászüzem létezett az országban. Az ismert csokoládékészítők közül Kugler, a macskanyelvet és a konyakmeggyet feltaláló Zserbó és Stühmerék voltak figyelemre méltóak. A svájci és a belga csokoládéipar abban az időben semmivel sem volt fejlettebb a magyarnál.

A csokoládé mindig főszerepben volt Magyarországon, drága ajándéknak számított: a férfiak előszeretettel kényeztették és lepték meg édességgel kedvesüket.
A Herendi, Zsolnay és hollóházi kézzel festett bonbonnierek mellett szaloncukor csomagolásokkal is találkozunk a múzeum kiállításában. Farkas Elemér elmondta először ízesített fondantokból készítettek szaloncukrokat, majd olajosmagvakkal ízesítették. Magyarországon, vagy Közép-Európában hasogatott végű selyempapírba, fémfóliába tekerték és a karácsonyfa dekorációjává vált. A kor előre haladtával ezeket a töltelékeket kiváltotta a bonbonformájú csokoládé.

A legismertebb szaloncukor töltelék, a marcipán, amely eredetileg a Földközi-tenger partjáról terjedt el. Az arab világban a sejkek szakácsai és cukrászai az aznapi ágyasnak kedveztek marcipánnal.


 
 
VH-OP
 

Olvassa el ezt is!

Vége és kezdete az évnek

Vége és kezdete az évnek

Tiltás is kötődik január elsejéhez, a legismertebb, hogy ezen a napon semmit nem adnak ki a házból, mert akkor...
Nézzünk a jövőbe!

Nézzünk a jövőbe!

Kilenc hosszú hétvége és áthelyezett munkanap vár ránk 2018-ban. A munkanap áthelyezések miatt...
 

És ezt már olvasta?

Miért hagytuk, hogy így legyen? - A megszállás más megvilágításban
Miért hagytuk, hogy így legyen? - A megszállás más megvilágításban A magyar katonák két hónapig voltak csehszlovák területen. A sajtó a bevonulásról annak első napján csak egy szűkszavú, „mínuszos” hírben emlékezett meg. Képekkel.
 
90 éves Csende Lajos
90 éves Csende Lajos A háború alatt elvitték leventének, utána visszakerült Vásárhelyre. A helyi Közúttól ment nyugdíjba.
 
90 éves Somogyi Antal
90 éves Somogyi Antal Traktorosként kezdett dolgozni az Állami Gazdaságban. Itt ismerkedett meg feleségével, 1962-ben átköltöztek Hódmezővásárhelyre.
 
Együtt gondolkodás és alkotás
Együtt gondolkodás és alkotás A vásárhelyi Kerámia Szimpózium nyílt napján kiállítással emlékeztek meg Hódmezővásárhely és francia testvérvárosa, Vallauris fél évszázados együttműködéséről. Képekkel.
 
Lendületben a vásárhelyi Kosársuli
Lendületben a vásárhelyi Kosársuli A fantasztikus salgótarjáni bajnoki rajtot követően szerdán Tiszaújvárosban az NB I/B -ben a koncentrált támadójáték és a nagyszerű küzdés eredményt hozott.
 
Múltidézés a háborús levelezőlapok által
Múltidézés a háborús levelezőlapok által A hódmezővásárhelyi származású Benyhe Zsuzsanna nagyapjának, Héjja Imre, és két bátyjának a levelezését mutatta be.
 
Változások várhatók 2020 után
Változások várhatók 2020 után Az Agrárkamara a gazdaságonként igényelhető támogatások összegének maximalizálását csak a területalapú alaptámogatásnál tartja elfogadhatónak.