MozaikMarcipán az aznapi ágyasnak

2018. január 1., hétfő
 
Marcipán az aznapi ágyasnak

A karácsonyi ünnepek elmúltával véget ért a nagy édességevések, ezen belül is a csokoládézás időszaka. Vigaszként íme a csokoládé története, néhány különleges történettel.

 

 

 

 

 

A maják fizetőeszközként és isteni eledelként tekintettek rá, míg az európai patikusok a gyógyszerek keserű ízének enyhítésére használták a kakaóbabokat. A csokoládé szépen lassan elindult hódítóútjára Európában is: a fejedelmi gyűlésekről hamar a kedveseknek szánt díszdobozokba került, manapság pedig karácsonykor is szívesen ajándékozunk finom csokoládéválogatásokat szeretteinknek.


A maja korban a kakaó luxuscikk volt: magas rangú vezetők temetésén ajánlották fel ajándékként. A becses kakaószemekből még sírjaikba is helyeztek. 100 kakaóbabért rabszolgát, 12-ért nőt, 6-ért kecskét, míg 4-ért tyúkot lehetett vásárolni. A fizetőeszközként szolgáló kakaószemek egyházi szereppel is bírtak: isteni eledelként kezelték, az oltárra helyezték őket és áldást osztottak vele.

Kolumbusz és Cortez felfedezőútjai révén a kakaóbab először az európai kikötővárosokba érkezett meg, majd a királyi és fejedelmi családok keresztházasságaival folyamatosan elterjedt a kontinens belsejében is. Először Velencében, Rómában, Párizsban és Londonban alapítottak csokoládéivókat.

A beérkezett kakaószemekkel kezdetben nem tudott mit kezdeni az európai ízlés, papoknak adták azokat kísérletezésre. Eleinte a patikusok alkalmazták a gyógyszer okozta keserű íz enyhítésére, kedélyjavításra és a legyengült szervezet fitten tartására. Ezt követően meleg vízben oldották fel, mézzel és nádcukorral elegyítették – így indult hódítóútjára és alakult ki az európai ízlésnek megfelelő forró csokoládéfogyasztási kultúra.

Pár évtized alatt számos csokoládéfajta jelent meg az európai piacon. A Csokoládé Múzeum vezetője elmondta, a pralinét csemegének szánták és Plessis-Praslin herceg regensburgi fejedelmi gyűlésére készült először. Hozzátette, a trüffelt a kakaó, a kakaóvaj és a tejszín összefőzésével készítették, komoly precíziós eljárás utána kakaóba vagy olajosmagvakba mártották. A bonbonok alatt az első időkben még cukorkát értettek. A bonbonban a mandulát égetett cukorba forgatták, majd a korpuszt finom krémekkel töltötték meg. A millenniumi kiállításkor több mint 100 kis cukrászüzem létezett az országban. Az ismert csokoládékészítők közül Kugler, a macskanyelvet és a konyakmeggyet feltaláló Zserbó és Stühmerék voltak figyelemre méltóak. A svájci és a belga csokoládéipar abban az időben semmivel sem volt fejlettebb a magyarnál.

A csokoládé mindig főszerepben volt Magyarországon, drága ajándéknak számított: a férfiak előszeretettel kényeztették és lepték meg édességgel kedvesüket.
A Herendi, Zsolnay és hollóházi kézzel festett bonbonnierek mellett szaloncukor csomagolásokkal is találkozunk a múzeum kiállításában. Farkas Elemér elmondta először ízesített fondantokból készítettek szaloncukrokat, majd olajosmagvakkal ízesítették. Magyarországon, vagy Közép-Európában hasogatott végű selyempapírba, fémfóliába tekerték és a karácsonyfa dekorációjává vált. A kor előre haladtával ezeket a töltelékeket kiváltotta a bonbonformájú csokoládé.

A legismertebb szaloncukor töltelék, a marcipán, amely eredetileg a Földközi-tenger partjáról terjedt el. Az arab világban a sejkek szakácsai és cukrászai az aznapi ágyasnak kedveztek marcipánnal.


 
 
VH-OP
 

Olvassa el ezt is!

Vége és kezdete az évnek

Vége és kezdete az évnek

Tiltás is kötődik január elsejéhez, a legismertebb, hogy ezen a napon semmit nem adnak ki a házból, mert akkor...
Nézzünk a jövőbe!

Nézzünk a jövőbe!

Kilenc hosszú hétvége és áthelyezett munkanap vár ránk 2018-ban. A munkanap áthelyezések miatt...
 

És ezt már olvasta?

Idén is lesz Erzsébet utalvány
Idén is lesz Erzsébet utalvány December 12-től megkezdték a hódmezővásárhelyi idős polgárok Erzsébet-utalványainak a kiküldését. Több mint hatezren várhatják a postást.
 
A hagyomány folytatódik
A hagyomány folytatódik a Balogh Imsi Sportaréna előcsarnokában a szokásos precíz szervezés mellett vehették át az előre összeállított dobozokat a vásárhelyi közfoglalkoztatottak.
 
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban A huszadik század nagyformátumú kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életútját és tevékenységét mutatták be. Képekkel.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Elhunyt Szeli Ferenc
Elhunyt Szeli Ferenc

65 éves korában elhunyt Szeli Ferenc, aki az MSZP korábbi önkormányzati képviselője, a Kertváros korábbi egyéni képviselője, a helyi szervezet elnökségi tagja volt.

 
A végére elfogyott az erő és a koncentráció
A végére elfogyott az erő és a koncentráció Borítékolható volt, hogy nagyon nehéz meccs vár a vásárhelyi csapatra a Békéscsaba U21 gárdája ellen az NBII őszi zárófordulójában.
 
Tartósan a tabella élén a Kosársuli
Tartósan a tabella élén a Kosársuli Az NB I/B Zöld csoportjában a 11. fordulóján a jó formában lévő együttes a győzelemért lépett pályára a Mercedes Kosárlabda Akadémia csodás pályáján.