MozaikHogyan gyászoltak őseink

2018. november 1., csütörtök
 
Hogyan gyászoltak őseink

"A halottaknak szükségük van ránk, hogy emlékezzünk rájuk, még ha nem is tudunk, csak annyit mondani, hogy sajnálom, amíg a szó minden jelentőségét elveszti és olyan lesz, mint a levegő." Audrey N.

 

 

 

 

 

 

Minden kultúrában más módon búcsúznak el szeretteiktől az emberek. A pogány szokások egy része beépült a keresztény szertartásokba is, a halotti tort azonban mindvégig támadta a katolikus egyház, a 14. században még kiátkozással is fenyegették a tort ülő személyeket. Hajdan fegyelmezetten készültek az emberek, és mondhatni „elébe mentek a halálnak”. Az eltávozást a rokonoknak, ismerősöknek is segíteniük kellett – természetesen nem eszközökkel, hanem különböző szokásokkal. Hangosan például nem lehetett sírni a haldokló mellett, akit gyakran a földre helyeztek, és „biztató” szavakkal próbálták könnyíteni eltávozásukat. A halál beálltakor amellett, hogy nem lehetett egyedül hagyni az elhunytat, általában az órát is megállították, és volt olyan babona is, mely miatt letakarták a tükröket. 

 

Az ősi időkben jellemzően a fehér volt a gyász színe, de ez térségenként változhatott. Volt, ahol apró mintákat varrtak fel ilyenkor, más helyen az ünnepi ruhát hímezték ki. Volt, ahol három fázisra osztották a gyász évét, és először fekete, majd barna, végül kék ruházatot viseltek.

 

Miközben a halottak mellett siratóasszonyok ültek, a virrasztás során ételeket is tálaltak, a férfiak pedig általában egy másik szobában beszélgettek, vagy akár kártyáztak is. A koporsóba aztán különböző tárgyakat helyeztek, gyermekeknél játékokat, a terhes nő mellé pólyát, ha pedig valaki épp házasodni készült halála előtt, akkor a temetés egyben lakodalommá is vált. A szertartás előtt az udvaron még búcsúbeszédeket tartottak, majd elindult a temetési menet, ami több helyen – például a szülői háznál és a templomnál – is megállt. 

 

Talán kevesen tudják, de a „faképnél hagy” kifejezés is a fejfához köthető, amit annak idején így is neveztek, s amire úgy tekintettek, mint egy oszlopra, ahol „megtámaszkodhat a lélek”. Érdekes rítus, hogy alkoholistákat is próbálták úgy „kigyógyítani”, hogy egy azonos keresztnevű halott mellé elástak egy üveg pálinkát a temetőben, majd 3 hét múlva kiásták, és megitatták az iszákossal.

 

A városokban főként a temetkezési vállalkozók uralták a gyászszertartásokat, de a 19. században még a divatlapok is külön foglalkoztak a „trendi” gyászöltözetekkel. A csúcspont a lovakkal, díszes gyászhuszárokkal felvezetett gyászmenet volt, Szent Mihály lovát pedig még manapság is gyakran használják a koporsó vitelére. Mindez egy „utolsó nagy reprezentációnak” is számított, ami már az ókori rómaiaknál is bevált szokásként működött.

 

Kapcsolódó cikkünk:

 

Mindenszentek és halottak napja

 

Olvassa el ezt is!

Piszkos anyagiak - Mennyire fertőzőek a pénzeink?

Piszkos anyagiak - Mennyire fertőzőek a...

A régi 1000 forintos bankjegy október 31-i forgalomból kivonásának a híre inspirálta, hogy...
Különleges vendég Hódmezővásárhelyen

Különleges vendég Hódmezővásárhelyen

Czakó Borbála Magyarország volt londoni nagykövete, a Hungarian Business Leaders Forum vezetője lesz egy érdekes és...
 

És ezt már olvasta?

Háromszorosára nőtt az influenzások száma
Háromszorosára nőtt az influenzások száma Újabb tucatnyi kórházban vezettek be látogatási tilalmat. Valószínű hamarosan a vásárhelyi kórház is sorra kerül. Most a 15-34 évesek közül kerül ki a legtöbb beteg.
 
Folytatódnak a kifizetések
Folytatódnak a kifizetések A MÁK szerint több mint 661 milliárd forint agrártámogatást utaltak el tavaly. Folytatódik az egységes területalapú támogatás, illetve a zöldítés támogatás kifizetésével.
 
Ökumenikus imahét
Ökumenikus imahét Vasárnaptól nyolc napon át közösen imádkoznak. A vásárhelyi keresztyén felekezetek idén is csatlakoztak az ökumenikus imahéthez
 
Új parancsnok a dandár élén
Új parancsnok a dandár élén A Hódmezővásárhelyi Helyőrséget is magába foglaló MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoki teendőit Szloszjár Balázs ezredes vette át.
 
A Tornyai Emlékév nyitánya
A Tornyai Emlékév nyitánya Tornyai János néprajzi gyűjteményéből nyílik kiállítás a festőművész nevét viselő hódmezővásárhelyi múzeumban pénteken.
 
Gondolta volna? Január 18. a Hóemberek Világnapja
Gondolta volna? Január 18. a Hóemberek Világnapja A vásárhelyi Klímanócskák már tudják, hogy az egyre rövidebb életű hóember a fenyegető klímaváltozás hírnöke, de a jókedv és vidámság jelképe is. Képekkel.
 
Programok Hódmezővásárhelyen
Programok Hódmezővásárhelyen Január, február és a kora tavaszi időszak néhány kiemelt programját szedtük csokorba a teljesség igénye nélkül.