Kultúra, oktatásFeltárult a vásárhelyi hímzés világa

2018. május 6., vasárnap
 

Egy terület népi tárgyi kultúráját meghatározzák az adott helyen megtalálható anyagok – mondta el a Tornyai János Múzeumban május5-én délelőtt a vásárhelyi hímzés világát bemutató tárlatvezetésén Terendi Viktória, a közgyűjtemény néprajzkutatója. Ezt a hímzést házi vászonra készítették és párnavégeken maradt fenn, ruházat ékesítésére nem alkalmazták.

 

 

 

 


A legrégebbi darabok az 1700-as évek elejéről származnak, s a hímzés pontos eredete nem ismert, hiszen a török hódoltság után a Kárpát-medence számos területéről érkező visszatelepülők magukkal hozták korábbi lakóhelyük motívumvilágát is.

 

A hímzéshez a racka és cigája juhok hosszú szőréből font fonalat használták, amelyet három szín – a vörös, a kék és a barna – számos árnyalatára festettek meg. Azt még nem sikerült tisztázni, milyen anyagokat használtak a festéshez és a színek rögzítéséhez, de az árnyalatok különbözőségét a festékben áztatás időtartamával és a festőanyagba mártások számának változtatásával tudták befolyásolni.

 

A Tornyai János Múzeum állandó kiállításán látható tornyos ágyban – amely Tornyai János gyűjtéséből került a közgyűjtemény állományába – hat párna látható, amelyeket a Vásárhelyi Hímzőműhely munkatársai rekonstruáltak, míg a fali tárlókban három eredeti párna is helyet kapott. A szombati tárlatvezetésre mini-kiállítást is összeállított a néprajzkutató, amelyben a múzeum raktárában őrzött további hímzések is bemutatásra kerültek.

 

Terendi Viktória szólt arról is, hogy a vásárhelyi hímzés különleges látásmód meglétére utal, hiszen a hímzésben megjelenő motívumok – a virágok, a lelket szimbolizáló lepke, vagy a termékenységre utaló füge és gránátalma – olyan módon alakultak, hogy azokat első pillantásra nem is lehet azonosítani.

 

A vásárhelyi hímzés a nem könnyen elkészíthető díszítések közé tartozik, ezért azok tervezését és előrajzolását szakértőkre bízták, s ha valakinek sok hímzés díszítette otthonát, az előkelő társadalmi és vagyoni helyzetét is jelezte, hiszen csak az időt tud szentelni a hímzésnek, aki helyett a földeken és a házimunkában béresek, cselédek végezték a fizikai munkát.

 
 
VH-ATA
 

Olvassa el ezt is!

Búcsú a bajnokságtól

Búcsú a bajnokságtól

Nem sikerült győzni a Győr otthonában. A dunántúliak 9 pontos előnnyel várhatják az NBI B piros csoportjának...
Nagyszabású kiállítás Ópusztaszeren vásárhelyi közreműködéssel

Nagyszabású kiállítás Ópusztaszeren...

Különösen látványos és szuggesztív kiállítás nyílt Ópusztaszeren az Első...
 

És ezt már olvasta?

Miért hagytuk, hogy így legyen? - A megszállás más megvilágításban
Miért hagytuk, hogy így legyen? - A megszállás más megvilágításban A magyar katonák két hónapig voltak csehszlovák területen. A sajtó a bevonulásról annak első napján csak egy szűkszavú, „mínuszos” hírben emlékezett meg. Képekkel.
 
90 éves Csende Lajos
90 éves Csende Lajos A háború alatt elvitték leventének, utána visszakerült Vásárhelyre. A helyi Közúttól ment nyugdíjba.
 
90 éves Somogyi Antal
90 éves Somogyi Antal Traktorosként kezdett dolgozni az Állami Gazdaságban. Itt ismerkedett meg feleségével, 1962-ben átköltöztek Hódmezővásárhelyre.
 
Együtt gondolkodás és alkotás
Együtt gondolkodás és alkotás A vásárhelyi Kerámia Szimpózium nyílt napján kiállítással emlékeztek meg Hódmezővásárhely és francia testvérvárosa, Vallauris fél évszázados együttműködéséről. Képekkel.
 
Lendületben a vásárhelyi Kosársuli
Lendületben a vásárhelyi Kosársuli A fantasztikus salgótarjáni bajnoki rajtot követően szerdán Tiszaújvárosban az NB I/B -ben a koncentrált támadójáték és a nagyszerű küzdés eredményt hozott.
 
Múltidézés a háborús levelezőlapok által
Múltidézés a háborús levelezőlapok által A hódmezővásárhelyi származású Benyhe Zsuzsanna nagyapjának, Héjja Imre, és két bátyjának a levelezését mutatta be.
 
Változások várhatók 2020 után
Változások várhatók 2020 után Az Agrárkamara a gazdaságonként igényelhető támogatások összegének maximalizálását csak a területalapú alaptámogatásnál tartja elfogadhatónak.