MozaikBöjttől húsvétig – hogyan étkezünk az ünnepek alatt?

2019. április 15., hétfő
 
Böjttől húsvétig – hogyan étkezünk az ünnepek alatt?

Tudta? A tojáshéj az Ószövetséget, a belseje pedig az Újtestamentumot is jelképezi. A tojás piros héja Krisztus elhullatott vérét, belső része pedig Krisztus verejtékét jelenti.

 

 

 

 

 

 

 

A húsvét előtti böjt korábban negyven napos volt, mára a szokást őrző katolikus egyház enyhített a szabályozáson: a szigorú megtartóztatást hamvazószerdára és nagypéntekre írja elő. Hogyan jutunk el az ételektől való tartózkodástól a húsvéti dőzsölésig, miért éppen sonka és tojás kerül az asztalra?


A nagyböjt a húsvét előtti negyven napos előkészületi időszak, amelynek célja a keresztény közösségekben a bűnbánás, a hitben való elmélyülés, felkészülés Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére. Bár sokaknak az állati eredetű ételekről való lemondás jut eszébe, a böjt azonban ennél jóval többről szól: a vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve ezzel az ember Isten iránti szeretetét. Teljesen az állati eredetű ételekről sem kellett azonban lemondatni: Magyarországon a 17. században engedélyezte az egyház a tej és a tojás fogyasztását.

A nagyböjti étkezéshez a római katolikus lakosság a 17–19. században növényi olajat és olvasztott vajat gyűjtött a főzéshez előre. Közülük az olajat elsősorban a magyar nyelvterület keleti részén használták nagyobb mennyiségben. A római katolikus egyház azonban 1906-ban eltörölte a disznózsír használatának tilalmát is. Bár ma már számtalan hús nélküli ételt tudnánk készíteni – gondoljunk csak a vegetáriánusokra – régebben leginkább a tehéntúróból készítettek ételeket, a korpalé vagy a savó pedig a levesnek szolgált alapanyagul.

A nagyhét – amely virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart – jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. A csütörtöki napot zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor a jó termés reményében spenótot, fiatal csalánt főztek. Nagypénteken teljes hústilalom van, a keresztények aszalt gyümölcsöket, olajos ételeket, pattogatott kukoricát, kalácsot, zöldségféléket és tojást fogyasztanak. Helyenként még ma is esznek ilyenkor ciberelevest. Nagyszombaton folytatódik az előző napi böjt, a keresztények ilyenkor kalácsot készítenek, amit azonban csak az esti mise után szelnek fel.

Lassan el is érkezünk a húsvét vasárnaphoz. A legrégebbi ünnepi eledelek közé tartozik a tojás, ami Krisztus-szimbólum, a feltámadt üdvözítő jelképe, a sonka pedig már a parasztélet következtében vált jellegzetes húsvéti eledellé. Mindkettőnek van szimbolikus jelentése is: amint a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus a sírjából az emberiség megváltására. A tojáshéj az Ószövetséget, a belseje pedig az Újtestamentumot is jelképezi. A tojás piros héja Krisztus elhullatott vérét, belső része pedig Krisztus verejtékét jelenti. A húsvéti tojás Jézus feltámadására emlékeztet. A sonka csontját pedig a kéményre szokták akasztani, hogy a tüzet elriassza vele. 

Emellett jellegzetes húsvéti étel a bárány, amit sokféleképpen el lehet készíteni. A húsvéthétfő a locsolás napja, ilyenkor az ételek némileg háttérbe szorulnak: a locsolókat hideg ételekkel, vagy az előző napról megmaradt fogásokkal, báránnyal, sonkával, kaláccsal és süteményekkel kínálják.

 

Kapcsolódó cikkünk:

 

Virágvasárnap Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztyének

 
 
OP-VH
 

Olvassa el ezt is!

Hat ország harminc város

Hat ország harminc város

Ismét növeli szegedi kínálatát Európa legnagyobb távolsági buszszolgáltatója....
Ennivaló receptjeink! - A szeszélyes április süteménye

Ennivaló receptjeink! - A szeszélyes...

Az időjárás szeszélyességét a hónap első két hetében is bizonyító...

 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2019.28.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2019.28.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Képek és történetek Hódmezővásárhelyről
Képek és történetek Hódmezővásárhelyről A Plohn műterem 75 évét bemutató tárlat szombati látogatóinak Bernátsky Ferenc mesélt a fényképészről, a családjáról és a barátairól. Képekkel.
 
76 éve született Rapcsák András
76 éve született Rapcsák András Olyan politikai és városépítő teljesítményt tett le az asztalra, amelyhez mérhetőt azóta is keveset találni az országban, mondta Kövér László.
 
Nyári bőrvédő táplálkozási javaslatok
Nyári bőrvédő táplálkozási javaslatok Aki nyáron kimegy a strandra, kerülje az alkoholt és a zsíros ételeket, ezek ugyanis kánikulában igen megterhelőek a szervezet számára.
 
Az országban egyedülálló százméteres medence
Az országban egyedülálló százméteres medence A vásárhelyi fürdőélet fénypontja volt a 600 ezer dolláros kölcsönből a Népkertben épített Városi Strandfürdő. 1929. július 14-től üzemel.
 
Ennivaló receptjeink - Baracskay Angélától - Pirított kókuszos kuglács sárgabarackkal
Ennivaló receptjeink - Baracskay Angélától - Pirított kókuszos kuglács sárgabarackkal Baracskay Angéla: Egy kicsit kuglóf állagú és egy kicsit foszlós kalács, szóval a kettő között van, tehát nevezzük úgy: Kuglács.
 
Ember a fotók mögött: Plohn József
Ember a fotók mögött: Plohn József Az Alföldi Galériában Bernátsky Ferenc tart kurátori tárlatvezetést, egy héttel később az árvizek során készített Plohn felvételeket mutatja be a múzeum szakembere.