Mozaik45 éves egy világegyezmény, amely az élővilág felett őrködik

2018. március 4., vasárnap
 
45 éves egy világegyezmény, amely az élővilág felett őrködik

1973. március 3-án írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – CITES). A természetvédők idén a nagymacskák védelmére hívják fel a figyelmet.

 

 

 

 

 

Eredetileg 21 ország vett részt a washingtoni egyezményben, de azóta a világ csaknem minden országa aláírta, így ma már 183 a részes felek száma, ide értve az Európai Uniót is. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, elsőként az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok közül.

 

A washingtoni egyezményről

A washingtoni egyezmény alapgondolata, hogy az illegális kereskedelem által veszélyeztetett fajok védelméhez nem elegendő az élőhelyen, a kibocsátó országokban intézkedéseket tenni, hanem a tranzit országokban, illetve a felvevőpiacokon is szigorú szabályozás alatt kell tartani a szóban forgó állatok és növények, illetve a belőlük készült termékek kereskedelmet. Az egyezménnyel kapcsolatos intézkedések komoly eredményeket hoztak például az elefántok, az orrszarvúak, a cetek, a főemlősök, a nagymacskák, a papagájok, illetve számos hüllő és trópusi növényfaj védelmében is.

A washingtoni egyezmény listájára eddig mintegy 36 ezer, a nemzetközi kereskedelemben érintett állat- és növényfaj került fel. Az úgynevezett első függelékes fajok (számuk jelenleg 1003) már a kipusztulás szélére kerültek, ezért a legszigorúbb védelem alatt állnak, s az egyezmény tiltja a velük való kereskedelmet. A második függelékben szereplő fajok (34.596 van belőlük) ugyancsak veszélyeztetettek, de állományuk nincs kritikus helyzetben, ezért az egyezmény alapján bizonyos feltételek mellett és megfelelő engedéllyel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A harmadik függelékben azok a fajok szerepelnek (szám szerint 202), amelyeknek egy adott országban élő állománya számít fenyegetettnek, és a védelmükhöz nemzetközi összefogásra van szükség. Az egyes függelékekben szereplő fajok élő egyedeinek, illetve a belőlük készült termékek forgalomba-hozatalához, illetve az országhatárokon való átszállításához az illetékes természetvédelemi hatóságok által kiállított ún. CITES engedélyre van szükség.

 

 

Idén a nagymacskákra fókuszálnak

A macskafélék családjába (Felidae) a tudomány jelenlegi állása szerint 40, illetve 41 faj tartozik (attól függően, hogy a házi macskát és vad ősét, a vadmacskát külön fajnak tekintjük-e). E fajok közül általában az oroszlánt, a tigrist, a jaguárt, a leopárdot, a hópárducot, a ködfoltos párducot és a szunda ködfoltos párducot szoktak nagymacskaként emlegetni.

A különféle nagymacskák veszélyeztetettségének mértékét – ahogy minden más fajét is – a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által kidolgozott kategóriarendszer fokozatai szerint szokták értékelni. Az IUCN kategóriái – a nemzetközi gyakorlatban szinte kódként használt angol rövidítésükkel együtt – a következők: kihalt (EX), vadonban kihalt (EW), kritikusan veszélyeztetett (CR), veszélyeztetett (EN), sebezhető (VU), mérsékelten fenyegetett (NT), illetve nem fenyegetett (LC). Az értékelési rendszer kategóriái szerint a tigris veszélyeztetettnek, az oroszlán, a leopárd, a ködfoltos és a szunda ködfoltos párduc sebezhetőnek, a jaguár pedig mérsékelten fenyegetettnek számít. A hópárducot korábban a veszélyeztetett kategóriába sorolták, ám épp a védelmi intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi időszakban mérséklődött a faj egyedszámának csökkenése, így természetvédelmi státuszát a tavalyi évben sebezhetővé minősítették át.

 

A nagymacskák fennmaradását fenyegető tényezők közül a természetes élőhelyek pusztulása, illetve átalakulása mellett az orvvadászat a legjelentősebb. Az állatokat nemcsak értékes és látványos bundájuk miatt vadásszák, hanem egyéb termékeket is készítenek belőlük. A hagyományos távol-keleti gyógyászatban mindenekelőtt a tigris különféle testrészeinek tulajdonítanak gyógyhatást.

 

A hiedelem szerint a tigris húsa emésztőszervi panaszok, illetve malária kezelésére, vére a szervezet egészségének, sőt, az akaratnak a megerősítésére, zsírja a haj növekedésének serkentésére, szemgolyója az epilepszia orvoslására, epéje görcsoldóként, porrá őrölt bajusza pedig a fogfájás csillapítására alkalmas. Sőt, a hagyomány úgy tartja, hogy a tigris agyával még az emberi hiúság és lustaság is kezelhető. Bár a korszerű orvostudomány természetesen nem igazolta ezeket a vélekedéseket, a bennük való hit olyan erős, hogy a tigris különféle testrészeiből készült termékekre ma is nagy a kereslet a feketepiacon, s emiatt az orvvadászok jelentős számú állatot pusztítanak el.

 
 
VH-UN
 

Olvassa el ezt is!

A szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét

A szeretet hatalma legyőzte a hatalom...

Szombat délelőtt tette le a polgármesteri esküt Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi...
Szódabikarbóna – a régi-új csodaszer

Szódabikarbóna – a régi-új csodaszer

Székbíró Zsuzsanna természetgyógyász: Nagymamáink mellette tették le a voksukat, és nem...
 

És ezt már olvasta?

Idén is lesz Erzsébet utalvány
Idén is lesz Erzsébet utalvány December 12-től megkezdték a hódmezővásárhelyi idős polgárok Erzsébet-utalványainak a kiküldését. Több mint hatezren várhatják a postást.
 
A hagyomány folytatódik
A hagyomány folytatódik a Balogh Imsi Sportaréna előcsarnokában a szokásos precíz szervezés mellett vehették át az előre összeállított dobozokat a vásárhelyi közfoglalkoztatottak.
 
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban A huszadik század nagyformátumú kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életútját és tevékenységét mutatták be. Képekkel.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Elhunyt Szeli Ferenc
Elhunyt Szeli Ferenc

65 éves korában elhunyt Szeli Ferenc, aki az MSZP korábbi önkormányzati képviselője, a Kertváros korábbi egyéni képviselője, a helyi szervezet elnökségi tagja volt.

 
A végére elfogyott az erő és a koncentráció
A végére elfogyott az erő és a koncentráció Borítékolható volt, hogy nagyon nehéz meccs vár a vásárhelyi csapatra a Békéscsaba U21 gárdája ellen az NBII őszi zárófordulójában.
 
Tartósan a tabella élén a Kosársuli
Tartósan a tabella élén a Kosársuli Az NB I/B Zöld csoportjában a 11. fordulóján a jó formában lévő együttes a győzelemért lépett pályára a Mercedes Kosárlabda Akadémia csodás pályáján.